RSS

Három akadály, három méreg és az erény három magja

István Filed Under:

...
Bármilyen agresszió, amelyet az ellenségünk nyújtott nekünk - a mi agressziónkká válhat, és lehetővé teszi az ellenségünk számára, hogy mentes legyen az agresszió bármilyen formájától. Bármilyen düh, amelyet a barátaink hoztak létre, lehetővé teszi számunkra, hogy befogadjuk a zavart, lehetővé teszi a barátaink számára, hogy megszabaduljanak a dühtől. Azoknak a közönye, akik közönyösek, akik tudatlanok, becsapottak,vagy nem gondoskodóak, lehetővé teszik számunkra, hogy magunkra vegyük a zavart, és lehetővé teszi számukra, hogy mentesek legyenek a tudatlanságtól.
...
Amikor megragadod a három mérget, mint ami a tied, amikor teljesen és tökéletesen hatalmadba keríted, amikor teljesen átveszed az irányítást fölöttük, elég érdekesen azt fogod találni, hogy a logika megfordul.Ha az agressziódnak nincs tárgya, nem tudod fenntartani az agressziót tisztán magában. Ha a dühödnek nincs tárgya,nem tudod a dühöt egymagában megtartani. Ugyanígy, nem tudod tartani a tudatlanságod sem.
Azáltal, hogy megtartod a mérget, eltávolodhatsz a mérged tárgyától, vagy a céljától ... ha a haragod nem irányul semmi felé, az agresszió szándéka szétesik.

Chogyam Trungpa


Három akadály, három méreg és az erény három alapja

Három dolog van, ami vagy méreggé válik, vagy alapja lehet a végtelen erénynek.
Atisha beszél a belső alkímiáról. A méreg nektárrá válhat, a közönséges fém arannyá változtatható.
Mi ez a három dolog? Az első az ellenszenv, a második a ragaszkodás, a harmadik a közöny. Minden iránt ellenszenvet érzel, amit nem szeretsz, ragaszkodást érzel minden iránt, amit szeretsz, és közönyt minden iránt, amit se nem szeretsz, se nem utálsz. Ez az a három akadály - a tudat e között a három akadály között létezik. A tudatnak nevezett szerkezetnek ez a három lába: ellenszenv, ragaszkodás és közöny. He te ezek között élsz, akkor a méregben élsz. Így tesszük pokollá az életet. ...

Csak figyeld meg a tudatodat, a tudatod így működik. Állandóan ezt mondogatja:"Ezt szeretem, azt nem szeretem, a többi nem érdekel!" Ez a három út, amelyen a tudat mozog. Ez a kitaposott út, ez a megszokás.
Atisha azt mondja: Ez az a három méreg, ami az erény három alapjává is válhat. Hogyan lehetséges? ... Úgy, hogy az együttérzés minőségét életre hívod. Megtanulod befogadni a szenvedést. Ha a világ összes szenvedése beléd áramlik a lélegzeteddel, hogyan lehetnél elutasító? Hogyan lehetnél ellenérzéssel, vagy közömbös bármi iránt is? Hogyan tudnál rgaszkodni bármihez is? Ha feltétel nélkül befogadod a világ összes szenvedését, feliszod azt, beviszed a szívedbe, és helyette fenntartások nélkül örömet töltesz a létezésbe ... nem csak egy bizonyos valakibe, erre emlékezz! ... mindenfelé feltétlen boldogságot árasztasz, hogyan ragaszkodhatnál hát?

Ragaszkodás, ellenszenv, közöny: mind eltűnik ezzel a kis technikával, és ezek eltűnésével a méreg nektárrá alakul, a rabszolgaságból szabadság lesz, és a pokol többé nem pokol, hanem mennyország. Abban a pillanatban megtudod: éppen ez a test a buddha, pont ez a föld a lótusz paradicsom.

OSHO

edit post

A küldést és elfogadást gyakorold váltakozva.

István Filed Under:
A küldést és elfogadást gyakorold váltakozva. E kettő uralja a légzésedet.

A küldés és elfogadás a Boddhiszattva út nagyon fontos gyakorlata. Tibetiül tonglennek nevezik: 'tong' a ’kiküldést’, vagy ’elengedést’, a ’len’ pedig ’átvételt’, vagy ’elfogadást’ jelent. . A Tonglen egy nagyon fontos kifejezés; mindig emlékezned kellene rá. A legfontosabb gyakorlat a relatív Bodhicitta fejlesztésében.

A tonglen valóban nagyon egyszerű gyakorlat; ez egy valódi ülő meditációs gyakorlat. Odaadod a boldogságodat, az örömet, bármit, amit jónak érzel. Mindezt a kilégzéssel. Amikor belélegzel, belélegzed a haragot, problémát és bármit, amit rossznak érzel. Ennek az egésznek mindent egybevéve a korlátozottságot kell eltávolítani.

A tonglen gyakorlat nagyon egyszerű. Először is nem kell válogatnunk, a jóság és gonoszság elvi meghatározása között. Egyszerűen lélegezzünk ki bármi régi (megtapasztalt) jót, és lélegezzünk be bármi régi (megtapasztalt) rosszat. Először úgy látszódhat, hogy elsősorban a jó és a rossz gondolatainkkal vagyunk kapcsolatban. Ahogy folytatjuk a gyakorlatot, egyre inkább valósággá válik.

Néha szörnyűnek érezzük magunkat, amikor belélegezzük a mérget, ami lehet, hogy megöl minket, és ugyanakkor kilélegezzük azt a kis jóságot, ami van bennünk. Ez úgy tűnik, hogy teljességgel használhatatlan. De egyszer megtörténik az áttörés, rájövünk, hogy még több jóságunk van, és még több dolgot kell belélegeznünk. Így az egész folyamat kiegyensúlyozottá válik. De a tonglent nem kellene valamifajta ellenszerként használni. Nem úgy van, hogy csinálod amit kell, azután várod az eredményt – csak megcsinálod, és elengeded. Nem az számít, hogy működik-e, vagy sem: ha működik, lélegezd be; ha nem működik, lélegezd ki. Tehát nem birtokolsz semmit. Ez a lényeg.

Általában szeretnél a jóságodba kapaszkodni. Szeretnél egy kerítést magad köré, és ezen kívülre tenni minden rosszat: idegeneket, szomszédaidat, vagy amiről ezt gondolod. Nem szeretnéd, hogy bejöjjenek. Ráadásul, nem akarod, hogy a szomszédaid a birtokodon sétáltassák a kutyáikat, mert lehet, hogy bepiszkítják a pázsitod. Ahogy szokás a hétköznapi életben. Nem küldesz, és nem fogadsz egyáltalán. Megpróbálod ugyanúgy megőrizni azokat a kellemes kis helyzeteket, amiket magadnak alkottál. Megpróbálod vákuumba tenni, mint gyümölcsöt a befőttesüvegbe, teljesen megtisztítottan, tisztán. Megpróbálsz helytállni, ahogy tudsz, és bármi, ami kívül esik a te területeden, mindent egybevéve problematikus. Nem akarod elkapni az influenzát, vagy a hasmenést, ami a levegőben van. Folyamatosan megpróbálod kivédeni, amennyire csak tudod.

... A Mahayana útja megpróbálja megmutatni nekünk, hogy nem kell bezárni magunkat. Megengedhetjük, hogy egy kicsit kinyújtózkodjunk – elég sokat … ha kifejleszted magadban azt a hozzáállást, hogy hajlandó vagy megválni az értékes dolgaidtól, hogy másoknak ajándékozd az értékes dolgaidat, segíthet elkezdeni megteremteni egy megfelelő valóságot.

Hogyan gyakoroljuk tulajdonképpen a tonglent? Először a szüleinkre, vagy a barátainkra gondolunk, vagy bárki másra, aki feláldozta az életét a javunkra. Sok dologért soha nem mondtunk köszönetet nekik. Nagyon fontos, hogy gondoljunk rá, nem azért, hogy bűntudatunk legyen, de fontos, hogy ráébredjünk, hogy milyen durvák voltunk. Mindig azt mondtuk „akarom”, és ők minden reklamáció nélkül mindent megcsináltak nekünk … Ha nem gondolunk erre, akkor egy kissé bajban vagyunk, elkezdjük utálni a világot – de ott egy tevékenység, amelyik belélegzi a világ iránt érzet utálatunkat és haragunkat.

Csak kapcsolódj össze a technikával: az elkalandozása nem lényeges. Amikor kint vagy, kint vagy; amikor bejössz, bent vagy. Amikor meleged van, meleged van; amikor fázol, fázol...

Chogyam Trungpa

edit post

Meditáción kívüli állapotban légy az illúzió gyermeke.

István Filed Under:
Az illúzió nem jelent homályosságot, zűrzavart vagy délibábot. Az illúzió gyermekének lenni azt jelenti, hogy folytatod azt, amit az ülő gyakorlatodban tapasztaltál, [a lenyugodott tudat természetében való tartózkodás], átviszed a meditáció utáni élménybe.
Megvalósítod azt, hogy a gyakorlat végzése után, nem kell a jelenségeket megszilárdítanod. Helyette folytatni tudod a gyakorlatodat, és kifejleszthetsz egyfajta folyamatos tudatosságot. Ha a dolgok nehézzé és szilárddá válnak, éberséget és tudatosságot villantasz beléjük. El kezded látni, hogy minden hajlítható és alakítható. Az állásfoglalásod az lesz, hogy a látszólagos világ nem gonosz, nem azért van, hogy elkapjon téged, vagy megöljön. Minden alakítható és megnyugtató.
...
Ez egy nagyon erős kifejezés, ’az illúzió gyermeke’. Gondolj erre. Próbálj meg egy éves lenni. Bőven van rá kedvező alkalom.

Chogyam Trungpa


A nézet és a meditáció arra bátorítanak, hogy lazulj el, és ebben az állapotban kezd érezni a tapasztalatodat. Nem igazán lehet tanítani azt, ahogy a dolgok igazán vannak; senki sem tud adni egy képletet, hogy A+B+C=megvilágosodás.
Ezeket a támogatásokat gyakran hasonlítják tutajhoz. Kell a tutaj, hogy át tudj kelni a folyón a túloldalra; amikor már ott vagy, akkor ott hagyod (magad mögött hagyod). Ez érdekes hasonlat, de többnyire az a tapasztalat, hogy a tutaj az áramlás közepén tesz ki, és valójában soha nem érzel biztos talajt. Ez az, amit az illúzió gyermekévé válás jelent.
Az „illúzió gyermeke” kép megfelelőnek tűnik, mert úgy látszik, hogy a kisgyermekek olyan világban élnek, amelyben a dolgok nem olyan szilárdak. Látod, hogy minden kisgyermek egy csoda, amely később elveszik. Ez a kifejezés arra biztat bennünket, hogy lépjünk újra erre az útra. Olvastam egy könyvet, a címe „A Holografikus Világegyetem” … amely annak a tudományos magyarázata, hogy az anyagi világ nem olyan szilárd, mint amilyennek látszik; több, mint hologram – színes, ugyanakkor üres.
...
Pema Chödrön

edit post